sztárbákszos

nna tízéves a sztárbáksz angliában, torta, nagyfőnökök, héliumos lufi a boltban.
nem is ez az érdekes.

hanem.
készítettek egy évfordulós kávéfajtát, limited edisön, nem értettem pontosan hogy hogy, de valami speciális metódussal, hosszú ideig érlelt kávészemekből készült.
azt a betyár mindenségit, nem hiszitek el.
ilyen durva kávét életemben nem ittam, még cafeteriával készítve is megáll benne a kanál, selymes mint a méz, és nem kell elemezgetni az ízeket: egyszerűen pörkölt kávébab íze van, pont olyan, mint amikor azt rágcsálod. tiszta, egyszerű és nemes.

másik
ugyebár a sztárbákszban mindig jó zene szól. most, az évforduló alkalmából van új válogatás(bár kéthavonta van új válogatás). gyanútlanul hallgatjuk wm-mel, ő az eszpresszóját ízesítgeti, én meg egy cigit csavarok, amikor felcsendült egy dallam, néztünk egymásra értetlenül, dzsezzes zongora, de eltéveszthetetlen, a szegénylegényvagyokén című magyar népdal.
szerintetek, mennyire melengette meg a szívem ez?
körberohangásztam mindenkit a boltban, hogy képzeljétek!

ilyenkor szeretek magyar lenni