most éppen már nagyon elegem van abból, hogy egy hónap gyomorfekélyes lázadozás kellett ahhoz, hogy én megkapjam azt ami a _t_ö_r_v_é_n_y_ _s_z_e_r_i_n_t_ megillet,
és most azt nézem, hogy az összes többi kollegám nem lázadozik, és olyan kékereseket szívnak, olyan arcpirító szituációkban, hogy köpni kell,
és ez itt egy másik ország, nem érted, itt egyelőre nagyon kiszolgáltatott vagyok, másokért még nem állhatok ki, azon is rezeg a léc hogy magamért
mindezt egy olyan cégnél, aminek az zászlajára a dolgozó megbecsülése van kitűzve, egy olyan cégnél, ami birtokolja az "ország tíz legjobb munkaadója közül az egyik" címet
és ez majdnem mindenhol így is van, vagy legalábbis közelít
kivéve nálunk
az a legsúlyosabb, hogy pont az ilyetén munkáltatói hozzáállások voltak az egyik okai annak, hogy leléptünk, erre bakker, kifogok egy totálisan magyar mentalitású főnököt.
szívesen részletezném, de nem tudom, nagyon sok mindent kellene tudni a sztárbáksz működéséről ahhoz, hogy érthető legyen a panaszom, de annyira szorít belülről, hogy ordítanék legszívesebben,
július közepe óta ettől vagyok frusztrált,
mindegy megyek fürödni, majd valamelyik nap megírom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése