kirándultunk ma is kicsit

vége a harmadik hónapnak.
azt hiszem, jól haladunk. elégedett vagyok.
és itt a nyár is. eddig fel sem tűnt, mennyire, de mennyire zöld ez a város, szerintem, ha valahol feltörik a beton, akor a lukba azonnal ültetnek egy fát.
kosz, mocsok, szmog, nincs, a levegő tiszta, a tengeri szél folyamatosan takarítja, a port meg lemossa az eső éjjelente.

wm játszik. sokat. az új játékával, kapott tegnap egy igazi, komoly, csodás fotómasinériát.
jól áll neki.
ennek örömére, most újrafelfedezzük Bristolt, de most már megmutatjuk Nektek is.



Ez itt, mögöttem a Clifton Függőhíd. Iszonyú magas, egyszer egy olyan szögből láttam, hogy még azt is megfogadtam, hogy soha többé nem megyek át rajta. persze de, és ki is nevettem azt a nőt, aki majdhogynem guggolva csúszott át. pedig autók is járnak rajta.

a pillérekre ki van rakva egy tábla, hogyaszondja: "ha bármi baj van hívjon minket, beszélgessünk. éjjel-nappal. 123-00-456 xylelkisegélyszolgálat"

hallottam egy olyan történetet, hogy a századelőn egy missz leugrott, szerelmi bánatában, de a nagy ruhái úgy akadtak a nyakába, hogy ejtőernyő lett belőle, és túlélte.
ő az egyetlen.

talán ezen jobban látszik, mennyire nagyon magas (meg hogy milyen faintos wm új masinája, lol)






az az egy baj van, hogy wm nemigen engedi ki a kezéből. pedig nekem is nagyon tetszik ám, mert még én is tudok vele jó kis képeket csinálni. például róla