neanderina

a nőstények nem szeretnek, két férfi dobott el, mert nem lehet gyerekem. én a magam részéről már nem bánom ezt, átkozott lettem, de elfogadtam. azt mondják ezért van rajtam jóval kevesebb szőr mint a többi asszonyon, a férfiakról nem is beszélve.talán ha elég férfit megtisztítok, én is megtisztulok. megtartom a távolságot, a legszélső legkisebb barlang az enyém, egész közel a helyhez, ahol a dolgukat végzik.de nem kergettek el a faluból.
a férfiak nem engedik
nem állhatok sorba vadászat után húsért, nem szedhetek a bőven termő gyümölcsfáról.

mmm szeretem az ágyam szagát. a szelidített farkasom volt, amíg a nők meg nem kövezték. megnyúztam a dögöt, kiraktam a barlangom elé jól kiszáradt, most puha fekhely és meleg is... mikor beleizzadunk kissé ázott szaga van, de ez olyan otthonos. sajnos a húsa túl rágós volt.

a férfiak rendszeresen meglátogatnak. húst hoznak. néha szőrmét. ezért gyűlölnek a nők. nekem nem kell a gyerekekre vigyáznom, nem kell gyűjtögetnem, nem kell a bőrök kikészítésével kínlódnom. megkapok mindent.
csak a tüzemet kell óvnom, ha kialszik, akkor nehéz a közösből parazsat lopnom

mert szeretem amikor jönnek. megkeresem a kis vérszívó állatkákat amelyektől viszketünk, és óvatosan kiszedegetem a hajukból a szőrükből. pattan a fogam alatt a kemény hátuk.néha ők is megteszik ugyanezt. szeretem a szagukat. szeretem a szőrüket. szeretem a morgásaikat, arra emlékeztet, mikor a húst tépik. odaadóan tárom szét a lábaimat, a szőröm által rejtett lukból áradó szag csalogató... sokszor nem kérdeznek akarom e, belemarkolnak a hajamba, a szőrmére löknek, előveszik a farkukat és gyömöszölik belém, és csak löknek löknek.ritkán a számba is adják, azt annyira nem szeretem, a szőrükre tapadt mocsok az arcomra kenődik, néha olyan mint a tisztátalan hely a barlangom mellett, de mikor elhagyja őket a gonosz szellem, és megtisztulnak azt szeretem, akár az alsófelembe akár a számba hajtják, meleg, és frissebb is az íze mint a farkuknak.

nyáron kellemesebb. olyankor ha van szabadidejük akkor a patakban hűsítik magukat, de télen ki várhatja el tőlük? hosszúak a telek manapság. olyankor kissé erősebb a szaguk.
nekem muszáj a patakra mennem télen is, mindig az ezüst átka után... vér folyik a lábam közül, több napig, mindig mikor az ezüst az egész arcát mutatja.
több folyik mint akkor mikor a varázsló a hetedik nyaramon elvitt magához. akkor fájt utoljára, de szerintem akkor váltam átkozottá.
ha elég férfit megtisztítok, talán elmúlik a rontás

minden egyszerűbb lenne, ha a nők nem gyűlölnének. a közös barlangban melegebb van télen

így megy ez tizenkét nyár óta. félek hogy fogy az időm. a faluban senki nem ért meg harminc nyárnál többet a varázslón kívül