2010. május 30., vasárnap
2010. május 28., péntek
lehet hogy azért mert reggel elfelejtettem dezodort használni, de ma szinte kellemetlenül sok volt az ellenkező neműek rám irányuló figyelme, nem vagyok én ehhez hozzászokva, (lucának könnyű, csábos mosoly, utána gyűrűvillantás, nekem nincs olyanom, viszont az meg elég szarul sülhet el, hogy figyelj, klassz hogy kacsintgatsz meg követsz meg vigyorogsz meg megkérdezed milyen volt a hetem, de kint vár valaki. - igen, akkor előreengedjelek?)
wm is észrevette, szóval kétpercenként paskolta a seggem, azt mondja nem látszol kétségbeesettnek
harminc éves, túlsúlyos dolgozó nő vagyok, műszak után, ilyenkor már az asztalról leeső morzsáknak is örülünk,
de szerintem a bringa az szekszepilként működik,.
amúgy meg a napi miss platnum adagotok:
http://www.youtube.com/watch?v=GLamkAv9XW4
erre rá kell kattintanotok, mert nem lehet beágyazni.
odavagyok ezért a nőért.
wm is észrevette, szóval kétpercenként paskolta a seggem, azt mondja nem látszol kétségbeesettnek
harminc éves, túlsúlyos dolgozó nő vagyok, műszak után, ilyenkor már az asztalról leeső morzsáknak is örülünk,
de szerintem a bringa az szekszepilként működik,.
amúgy meg a napi miss platnum adagotok:
http://www.youtube.com/watch?v=GLamkAv9XW4
erre rá kell kattintanotok, mert nem lehet beágyazni.
odavagyok ezért a nőért.
2010. május 26., szerda
esti párbeszéd
-énekesnő akarok lenni...
-bakker ez a csaj nagyon jó
-klassz nem?
-basszus ez nyolcvanban született, basszameg
-évi!
-okéoké. mondjuk én sokkal fiatalabbnak nézek ki
-csak jó helyre kell születni
-ez romániában született
-hát erről beszélek
-muhahahaha
odavagyok érte. igen, wmért
2010. május 25., kedd
mindennapok
el is felejtettem mondani, négy hónapja hogy befejeztem a dohányzást.
nagyon ritkán hiányzik, bár minden nap eszembe jut. az is inkább rutinból, és általában a nap végén, hogy ma se jutott eszembe.
nem zavar, ha körülöttem dohányoznak, és ha nincs túl meleg, akkor néha jólesik egy dohányfelhőbe belesétálni, de egyre ritkábban tartom esztétikusnak, eddig nem is tűnt fel, hogy nem kevésszer ronda. mondjuk általában amúgy is ronda emberek kezében.
mindent összevéve nagyon nagyot nyertem ezzel a leszokósdival. szebb vagyok, és rendszeresen sportolok, és van kedvem táncikálni, amihez újra tudok énekelni. mondjuk felugrott jópár kiló, de azt meg most éppen leszarom, mert a nyári ruhám alá fúj a szél, és suhanok a bicajomon, piros a sisakom, és sárga a szemüvegem, és még a leggyorsabbantekerés közben is tudok fütyörészni.
a leszokósdi szót meg azért mertem használni, mert pár napja szívtam füvet, üvegpipából, és eszembe sem jutott rágyújtani, amíg "odavoltam" pedig régen az azért ment keményen. ( akit érdekel: amúgy nem volt olyan jó, bűntudatom volt, hogy wm elől titkolom, és nem sikerült alkotnom amit akartam, és kicsit időpazarlásnak éreztem, hogy végül lefeküdtem a padlóra, a hangfalakat a fejem köré állítottam, és zenét hallgattam. mondjuk az jó volt.de igazából társas sport ez kérem.)
szóval gyerekek, próbálkozzatok vele, jobb nem cigizni, mint cigizni.
(otthon mondjuk valószínűleg fogok cigizni de a társaság húzóereje című megkísértésben még nem volt részem)
amúgy meg, klassz napom volt ma, úsztam, és sütit ettem a fhansziáknál, és kitakarítottam, és sárkányokat festettem a konyhafalra,hangosan ordítva énekeltem a rádióval, visszaintegettem az öreg tatáknak a hídon, és főztem is.
szóval az van, hogy rendszeres olvasója vagyok a malackaraj című gasztroblognak, ahol az egyik szerző földim, és bizony sokszor megsajdítja nem csak a pocim, de a szívem is. (hódoshajnalkaforpresident). pár napja írt egy kis cikket a borsos kalácsról.
most tudtam meg, hogy ez egy speciális sárközi étel, izé csanádiként akár büszke is lehetnék rá, satöbbi, ha érdekel menjetek el és olvassátok el.
otthon ilyen nem volt, de emlékszem a menzán ettük, a rozsóéknál is asszem, meg a paplakon vajlingból? nem tudom. nagyon szerettem, kinyalni a zsírosborsos tejfölt a tányérból, repeta nem, kövér vagy kislányom, aztán el is felejtettem, mert amúgy ez a világ legegyszerűbb kajája
ma azt készítettem, tííííííííííííííííz perc és itthon van wm , nagyon finom lett. jaj nagyon finom lett, pont ugyanolyan lett.
na és mivel a sárkányokat is meg akartam mutatni, meg ezer éve ki akartam próbálni tudok-e kajafotókat csinálni, azért most megosztom veletek a receptet okés?
szóval a sárkányok:
és a kép ami miatt eszembe jutott, hogy akkor a kaját is megmutatom ahogy készül:
pihennek:
készül a mártás:
fürdés lesz:

közeli, hogy összefusson a szádban a nyál:
nyami bami
mosogatni wm fog

ez most olyan mintha velem töltöttétek volna a délutánt,
kár hogy nem
2010. május 23., vasárnap
subidubi

subidubi május van.
-vigyázz csalán!
-tudom, látom. emlékszel még milyen ha megcsíp?
-nem de biztos nem jó.
-nem lehet olyan rossz se, ha régen gyógyszernek használták a csípését.
-
-nem merem kipróbálni
-én se
-pedig már régóta gondolkodom rajta amikor sétálunk, hogy kéne
-de miért, csak fáji fog meg három napig viszketni,
-ááá dehogy ez nem szúnyog az a lényeg, hogy ne dörzsöld bele
-akkor próbáljuk ki
-
-oké
...
-nem tudom megrúgni,
-én se az utolsó pillanatban mindig elrántom a lábam.
-én is.
-nna akkor csináljukrendesen.
ez fáj
aha,és ég
viszket is
ne vakard.
piknikezni jó

aztán volt sok napfény
, meg rét
meg herevere
meg enyhén szalvétaízű szalámis szendvicsek, paprikával, olvasás,
falombon átszűrt árnyékjáték,
fényképezősdi,
meg szerelem,
később hozzánkcsapódott egy kollegina, akivel lehetett csajosan trécslni, wm dobálta fel nekünk a sárkányokat, napoztunk, azért klassz lehet ha valakinek ilyen főnöke van mint én, komolyan


piros a vállam meg a mellyem, remélem bebarnul
és nemsokára megyünk haza, várommárvárom, nagyon várom,
marót vikit is hallgatok, és ebben a pillanatban bakonycsernyén lennék leginkább.
nem rossz élni
2010. május 16., vasárnap
álmomban kaptunk egy kis kertesházat az erdőszélén. fehérre volt meszelve a falakívülről, dombtetőn volt, faluszélén, erdőszélén, és az árokban úgy jött lefele a víz, lassan komótosan, mintha élne, nagy fürtökben akaszkodott a vízparti gazra a békapete, ahogy kiskoromban, amikor az udvarban gödröt ástunk vízzel feltöltöttük, és ebihalakkal raktuk teli, hogy majd lesz saját halastavunk, csurog a tenyeremből a víz,ahogy szaladok,félek, hogy elveszítek egyet is abból az ötből, tízből, akármennyiből amit sikerült két tenyérrel kifognom, -aztán elfeledkeztünk róluk és a kiszáradt gödör alján fekete pöttyök vannak,
volt az udvarában egy nagy diófa is, a levelei frissektavasziak, átlátszik rajtuk a napfény, ha elérem lecsípek egyet, összerörzsölöm megszagolom,
szólok wmnek, hogy gyümölcsfékat is akarok, és most hogy már ébren vagyok málnatöveket, nyárikonyhát, betonjárdán melegedő lusta macskákat is
volt az udvarában egy nagy diófa is, a levelei frissektavasziak, átlátszik rajtuk a napfény, ha elérem lecsípek egyet, összerörzsölöm megszagolom,
szólok wmnek, hogy gyümölcsfékat is akarok, és most hogy már ébren vagyok málnatöveket, nyárikonyhát, betonjárdán melegedő lusta macskákat is
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)