Mivel mind túl félénkek voltatok megkérdezni, hogy
"ugyan aklü. menő narancssárga-zold-barna kockás szoknyádat ami majd' minden amszterdami fotódon szerepel hol vetted MÁN?!"
El kell mesélnem, hogy azt ám én varrtam.
Az alsószoknyára a gyöngyöket is egyenként, soha többe nem veszek olcsó gyöngyös ruhát, mert ezeket fellvarni rabszolgaság. Mondjuk nincsenek illúzióim a drága gyöngyös ruhákkal kapcsolatban sem.
Mindezt azért mesélem el, mert ma fejeztem be a legújabb darabot, lesz majd róla fénykép is, amint a kiegészítője amit terveztem hozzá kész lesz.
Süt a nap. Megérdemeltük, kiböjtöltük.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vicskraft. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vicskraft. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. június 9., vasárnap
2012. december 25., kedd
Angol Karácsonyi Gasztró
Szóval az úgy volt, hogy meghívtuk a tesómékat karácsonyozni,, szuper kettesben, de csak karácsony van, és pont annyival vagyunk szerencsésebbek egy átlag immigránsnál, hogy van pici rokonságunk itt. Meg a társast is ki kellett próbálni négyesben.
Szóval ha karácsony, akkor halászlé, fel kell azzal is avatni a szipcsiszupcsi bográcsot amit még szülinapomra kaptam.
Jó akkor ponty. Lehet venni a magyarboltban fagyasztott hortobágyit bronzáron, vagy lehet venni kétes eredetűt a lengyelboltban ezüstáron, vagy egy bizonyos szupermárketben aranyárút, esetleg speciális halastól rendelni platinafülbevaló helyett. Eléggé el voltunk keseredve, három bajai, meg egy (höh) dunaföldvári, a hallal nem kellene viccelni.
Elkezdtem tehát inglis karácsonyi specialitásokra rákeresni a zinterneten, kicsit utánaolvastam itt, meg nézelődtem ott, szóval íme a karácsonyi receptem, képekkel, szeretettel drága olvasóim. Külön csók R-nek, aki inkább tovább aludt ahelyett hogy végignézte volna az összehegesztést,de cserébe a desszertet intézte, és sb-nek az egész éves receptötletekért. Meg mindenkinek aki szeret konyhatündérkedni.A kevésbé gasztró érdeklődésű csodálatosan szeretett olvasóim csak a képeket nézegessék. (Illetve puszi Nnek is-bár sose fogja ezt olvasni,- aki megcsinálta ezt öt madárral, de sose hagytam hogy elújságolja milyen szuper volt, bosszúból, mert nem kóstolta meg a grapefruit bonbonomat. Szemét tudok lenni ha bosszúra szomjazom, nagyon szemét.)
Szóval a delikvensek, Csibe, Fácán, Tubica. (A leggazdagosabb, legklasszikabb receptek öt madárról szólnak, a legelterjedtebb a hárommadaras pulyka-kacsa-csirke, de csak négyen vagyunk nem akartam nagyobbat)
Nemszarral gurigázunk kispáyázok, a srácokat egymásba akarom tölteni. Ehhez először ki kell őket csontozni. A Jóisten áldja meg az internet feltalálóját, remek leckék vannak különféle videómegosztókon, a rémisztő feladatot secperc alatt abszolváltam (ügyesen óvatosan, a bőrnek egészben kell maradnia), a legkülső madár végtagcsontjait bent kell hagyni, a többi teljesen ki. (uhh deszuper alaplé lett a csontokból, alig várom hogy majd azt is felhasználjam)
Ténleg nem nehéz, főleg a csirke ami nagy is, meg a fejénél fogva ölik meg, a fácánról nem lesz kép, mert a golyók kicsit szétszedték a kis hátát. A tubicában meg ezt találtam, mennyire czukker már:
Husik lesózva édes álom a hűtőben, töltelékek elkészítése, de a legizgalmasabb az összeszerelés hát nehogymárne.
Első körben, a Csirke, bors, és az Egyes Számú Töltelék.
Ebben rengeteg, vajon fonnyasztott póréhagyma van, kábé ugyanannyi főtt gesztenye darabokban, egy kis sós darált disznóhús, bors, sok kakukkfű, rengeteg szerecsendió, meg az apukám termesztette birsalmából anyukám által készített birsalmasajt kockák, kábé.
Erre a Fácán , őrölt bors,
majd a Kettes Számú Töltelék (hagyma, rengeteg friss zsálya, frissen darált fehérkenyér)
Na itt már bőven ijesztő volt a halom, de erre még jött a galamb, őröltbors, meg a galamb szíve (ezt később a kistesómmal, Genyával elosztottuk,pont jutott volna még belőle Csárlsznak is, csulippáró: Debílió)
Na akkor jöhet az összehegesztés. madaranként, csak szépen ügyesen:
a neheze ott jön, amikor már tű cérna kell hozzá.
A következő képet Lucitának és Mamzinak küldöm, illetve mindenkinek aki szereti, az előző kép a másik irányból (bár a csajoknak nyilván a póló miatt küldöm):
Végülis, sikerült a megoldhatatlant megoldani, a legszuperebb érzés, mikor az összevart kis holttestet két kézzel gyúrod hogy elfogadható formája legyen.
A tepsi aljába jöhet bár leveszöldség, arra hassal (és varratokkal) lefele a madár, majd arra egy szalonnaszőttes
2OO fokra előmelegített sütőbe be, fóliasátor alatt. Kábé negyven percnél 15Ore visszavenni, egy óránál lekanalazni alóla a szütymét. Fóliasátorral vissza a sütőbe, a szütymét narancslével, vagy borral felére visszafőzni, majd húszpercenként locsolgatni, még két órán keresztül. aztán eljön ez a pillanat, és ekkor már nagy az öröm:
Most már tuti okés lesz a közepe is, innentől fél óra fóliasátor nélkül, hadd piruljon, majd miután kész, minimum fél óra pihi neki. Ez mondjuk minimum négy óra a sütőben összesen, ez idő alatt be lehet zabálni a bátyai tortát amit a Kereszt küldött.
Majd a kész mű
Elmondom mi az iszonyú menő, és mitől a legnagyobb az arcom. Attól, hogy ezt egy az egyben át lehet vágni anélkül hogy csontot érnék.
Az eszközeim nem az igaziak ugyan, de sebaj. csak adjam már, ekkorra wm asztalt is elrágta volna. Ha így néz ki, milyen lehet az illata
Én paradicsomos káposztát csináltam hozzá, meg rizst, a tesóm hozott incsifincsi salátákat, kábé ez volt a tányérunkon
Jó étvágyat, nyamm nyamm nyamm.
Az a legérdekesebb, hogy nem repedtünk szét, de azért kellett egy kis pihi utána.
Úgyhogy társasoztunk, majd jöhet a desszert.
Nem mondom, egy fodrász hasznosabb lenne, de az sem rossz ha a zemberlánya családjában akad egy molekuláris gasztronómiával kacérkodó séf, mert ilyet nasiztunk:
Ez valami tejszínes csokoládéhab, ami iszonyú sűrű, hideg, és valami olyan az állaga mint a kemény vajnak, de nem zsíros és úgy olvad mint a jégcsoki. passzolom az összetevőket.
szeret a tálalással is molyolni:
Majd jöhet a másik összetevő:
Mangópüréhenger. másszóval narancssárga izé.
És végül a kész produkció, citromos kókuszpelyhekkel:
Hát nyammerbammer.
Nem lehet ugyan utána kisettenkedni a konyhába még egy szeletért, de -legnagyobb meglepetésemre- elég. Mindig azt hittem hogy ezek a katyvaszok csak viccmennyiségűek, hókuszpókusz blabla, de nem. Szuper a méret, izgalmas az állag, és incsifincsiharmonikus az íz. (szerintem illett volna hozzá mondjuk egy habkarika a fáról)
Szóval mindent összevetve, szuper lett az idei karácsonyi zaba.
Jó étvégyat nektek is,
És aki ételt italt adott, annak neve legyen áldott!
Boldog születésnapot! Köszönjük.
Szóval ha karácsony, akkor halászlé, fel kell azzal is avatni a szipcsiszupcsi bográcsot amit még szülinapomra kaptam.
Jó akkor ponty. Lehet venni a magyarboltban fagyasztott hortobágyit bronzáron, vagy lehet venni kétes eredetűt a lengyelboltban ezüstáron, vagy egy bizonyos szupermárketben aranyárút, esetleg speciális halastól rendelni platinafülbevaló helyett. Eléggé el voltunk keseredve, három bajai, meg egy (höh) dunaföldvári, a hallal nem kellene viccelni.
Elkezdtem tehát inglis karácsonyi specialitásokra rákeresni a zinterneten, kicsit utánaolvastam itt, meg nézelődtem ott, szóval íme a karácsonyi receptem, képekkel, szeretettel drága olvasóim. Külön csók R-nek, aki inkább tovább aludt ahelyett hogy végignézte volna az összehegesztést,de cserébe a desszertet intézte, és sb-nek az egész éves receptötletekért. Meg mindenkinek aki szeret konyhatündérkedni.A kevésbé gasztró érdeklődésű csodálatosan szeretett olvasóim csak a képeket nézegessék. (Illetve puszi Nnek is-bár sose fogja ezt olvasni,- aki megcsinálta ezt öt madárral, de sose hagytam hogy elújságolja milyen szuper volt, bosszúból, mert nem kóstolta meg a grapefruit bonbonomat. Szemét tudok lenni ha bosszúra szomjazom, nagyon szemét.)
Szóval a delikvensek, Csibe, Fácán, Tubica. (A leggazdagosabb, legklasszikabb receptek öt madárról szólnak, a legelterjedtebb a hárommadaras pulyka-kacsa-csirke, de csak négyen vagyunk nem akartam nagyobbat)
Nem
Ténleg nem nehéz, főleg a csirke ami nagy is, meg a fejénél fogva ölik meg, a fácánról nem lesz kép, mert a golyók kicsit szétszedték a kis hátát. A tubicában meg ezt találtam, mennyire czukker már:
Husik lesózva édes álom a hűtőben, töltelékek elkészítése, de a legizgalmasabb az összeszerelés hát nehogymárne.
Első körben, a Csirke, bors, és az Egyes Számú Töltelék.
Ebben rengeteg, vajon fonnyasztott póréhagyma van, kábé ugyanannyi főtt gesztenye darabokban, egy kis sós darált disznóhús, bors, sok kakukkfű, rengeteg szerecsendió, meg az apukám termesztette birsalmából anyukám által készített birsalmasajt kockák, kábé.
Erre a Fácán , őrölt bors,
majd a Kettes Számú Töltelék (hagyma, rengeteg friss zsálya, frissen darált fehérkenyér)
Na akkor jöhet az összehegesztés. madaranként, csak szépen ügyesen:
a neheze ott jön, amikor már tű cérna kell hozzá.
A következő képet Lucitának és Mamzinak küldöm, illetve mindenkinek aki szereti, az előző kép a másik irányból (bár a csajoknak nyilván a póló miatt küldöm):
Végülis, sikerült a megoldhatatlant megoldani, a legszuperebb érzés, mikor az összevart kis holttestet két kézzel gyúrod hogy elfogadható formája legyen.
A tepsi aljába jöhet bár leveszöldség, arra hassal (és varratokkal) lefele a madár, majd arra egy szalonnaszőttes
2OO fokra előmelegített sütőbe be, fóliasátor alatt. Kábé negyven percnél 15Ore visszavenni, egy óránál lekanalazni alóla a szütymét. Fóliasátorral vissza a sütőbe, a szütymét narancslével, vagy borral felére visszafőzni, majd húszpercenként locsolgatni, még két órán keresztül. aztán eljön ez a pillanat, és ekkor már nagy az öröm:
Most már tuti okés lesz a közepe is, innentől fél óra fóliasátor nélkül, hadd piruljon, majd miután kész, minimum fél óra pihi neki. Ez mondjuk minimum négy óra a sütőben összesen, ez idő alatt be lehet zabálni a bátyai tortát amit a Kereszt küldött.
Majd a kész mű
Elmondom mi az iszonyú menő, és mitől a legnagyobb az arcom. Attól, hogy ezt egy az egyben át lehet vágni anélkül hogy csontot érnék.
Az eszközeim nem az igaziak ugyan, de sebaj. csak adjam már, ekkorra wm asztalt is elrágta volna. Ha így néz ki, milyen lehet az illata
Én paradicsomos káposztát csináltam hozzá, meg rizst, a tesóm hozott incsifincsi salátákat, kábé ez volt a tányérunkon
Jó étvágyat, nyamm nyamm nyamm.
Az a legérdekesebb, hogy nem repedtünk szét, de azért kellett egy kis pihi utána.
Úgyhogy társasoztunk, majd jöhet a desszert.
Nem mondom, egy fodrász hasznosabb lenne, de az sem rossz ha a zemberlánya családjában akad egy molekuláris gasztronómiával kacérkodó séf, mert ilyet nasiztunk:
Ez valami tejszínes csokoládéhab, ami iszonyú sűrű, hideg, és valami olyan az állaga mint a kemény vajnak, de nem zsíros és úgy olvad mint a jégcsoki. passzolom az összetevőket.
szeret a tálalással is molyolni:
Majd jöhet a másik összetevő:
Mangópüréhenger. másszóval narancssárga izé.
És végül a kész produkció, citromos kókuszpelyhekkel:
Hát nyammerbammer.
Nem lehet ugyan utána kisettenkedni a konyhába még egy szeletért, de -legnagyobb meglepetésemre- elég. Mindig azt hittem hogy ezek a katyvaszok csak viccmennyiségűek, hókuszpókusz blabla, de nem. Szuper a méret, izgalmas az állag, és incsifincsiharmonikus az íz. (szerintem illett volna hozzá mondjuk egy habkarika a fáról)
Szóval mindent összevetve, szuper lett az idei karácsonyi zaba.
Jó étvégyat nektek is,
És aki ételt italt adott, annak neve legyen áldott!
Boldog születésnapot! Köszönjük.
2012. december 8., szombat
Ez itt valami amit negyedannyi ideig főztem mint kellett volna, sokkal kevesebb cukorral, elhitetve magammal hogy okés lesz az. Majd, miután vékonyan szétterítettem a tárolóedényben, szellős hely híján, behajítottam a sütőbe hogy majd mindig vigyázok hogy nyitva legyen az ajtaja.
Meg még egy két apró mozzanat amit el se mesélek inkább, lényeg az hogy heló birsalmasajt, sírni tudnék,, és azért ilyen szar a kép, mert még próbáltam menteni, és akkor a normális fotó terhelő bizonyíték lett volna.
picsábamár.
De a mai napnak nem is ez a legszörnyűbb eseménye. Ma a blogspot hat év harmonikus kapcsolat után bejelentette, hogy kifogytam a tárhelyből, és nem tölthetek fel több képet. A zinternetről linkelhetek persze, szóval megoldottam a dolgot, de ez így már túl babra, szóval, fáj a szívem, nagyon, de azt hiszem januártól költözés.
amúgy meg politika. sokat kell majd bepötyögnöm, de lusta aktivista vagyok.
2011. július 31., vasárnap
vicskraft
A jó kislányok hercegnők akartak lenni, a rosszak meg rocksztárok. Így lett belőlük jegyző, meg műkörmös.
akik beleszartak, azokból nem lett semmi.
esetleg boszorkányok.
itt a konyhájuk.
az úgy kezdődik, hogy készíts rózsaolajat.
ehhez kell egy kis üveg mandulaolaj , meg egy csomó illatos, kezeletlen rózsaszirom.
egy tiszta befőttesüvegbe tömködd bele a rózsaszirmokat, majd öntsd fel az olajjal. kicsit rázd össze, hogy minden szirom olajos legyen, és a bubik felszálljanak, zárd le, majd hagyd állni. fényes, napos, meleg helyen lehetőleg.
ha igazán fini illatú olajat szeretnél, akkor mondjuk ötnaponta cseréld az olajban a szirmokat, amíg a türelmed engedi, de ehhez a recepthez egyébként az is jó, ha két hétig áztatod, oszt csókolom.
ha a cserélgetős mutatvány mellett döntesz, mert annyi rózsád van mint a gaz, akkor te azok közé a szerencsések közé tartozol, akik hosszan kínlódhatnak, minden egyes rózsaszirom kicsavarásával, a konyha, a fényképezőgép, a klaviatúra, minden csillog és bűzlik, fáj a szíved a pazarlástól, szóval még a sarkadat is rózsaolajjal kenegeted,
és minden alkalommal
van egy ilyesmi mellékterméked:
ezt később bele lehet dobni egy kád fürdővízbe,igazán finom érzés, meg kell hogy mondjam.
mikor úgy döntöttél, hogy elég illatos az olajad, (és eléggé teli van a hócipőd a sziromcsere művelettel) akkor kezdődhet az érdemi rész. ilyesmik kellenek hozzá:
az olajat utoljára leszűrni, utoljára kinyomkodni, végrevégre
majd gőz fölött elkezdeni melegíteni. a forró vízbe az olaj alatt érdemes dobni egy fej rózsát, illatos a konyha, és jól néz ki a fotón
ha pedig már itt tartunk, így kezdődik a rúzsavíz, meg a rózsaszörp receptje, hogy forró vízbe rózsaszirmok, de ez itt most nem az a sztori.
fontos hozzávalók:
szóval adj a cucchoz egy kis olivaolajat, az jót tesz a mennyiségnek. aztán csak pár csepp teafaolajat. az varázsszer a bőrnek, jót tesz a pattanásoknak meg sebeknek, meg mindennek. ezzel óvatosan kell bánni, mert ha túl sok van benne, akkor lemarhatja az arcodat.
aztán jöhet bele egy-két kanál méz, közben folyamatosan melegítsd
itt jön egy nagyon fontos rész. jusson eszedbe, hogy a glicerin szintén nagyon, nagyon jót tesz a bőrnek, és löttyints bele ebből is, bár a receptben erről nem írtak. szerencsére a glicerin minden rendes háztatrásban megtalálható. már ha a "rendes háztartás" meghatározásába beletartozik, hogy "egy olyan hely, ahol kísérleteznek óriásszappanbuborék készítéssel".
aztán a következő az némi méhviasz
íme:
itt azért érdemes odafigyelni, hogy az aloe zselét alaposan szétnyomkodjuk, a későbbi simább hatás érdekében.
kész is vagyunk, a cuccot alaposan kifőzött mini lekvárosüvegekbe lehet tölteni.
a krém szépen lassam megszilárdul. ahogy a rétegek előtűnnek, hesegesd el a kétséget, miszerint "lehet hogy a glicerin okkal nem szerepelt a receptben", a majdnem teljesen szilárd cuccot rázd alaposan össze, és mint ki jól végezte a dolgát, tedd be a hűtőbe.
másnapra már legyél száz százalékig biztos abban, hogy a glicerin nem kellett volna, de teljes nyugalommal építsd fel magadban a tervet
az üvegcséket forró vízben kicsit főzve a szutymákot felolvasztom
ekkor látszik csak igazán, hogy igen, valóban a glicerin nem elegyedik az olajokkal
majd hűtsd vissza őket, a könnyebb szétválasztás érdekében:
hogy ne legyen olyan könnyű a szétválasztási folyamat, természetesen a glicerin alul van, tehát a megszilárdult balzsamot egy maghőmérővel, (vagy kötőtűvel, vagy kis botocskával) át kell lukasztani, és a glicerint leönteni.
ami igazán boszorkányság, hogy még ennél a lépésnél is derűsnek kell maradni, és sztoikus nyugalommal konstatálni, hogy az igényesebb prezentálhatóság érdekében beszerzett pici műanyag tégelyek a fertőtlenítési folyamatban tökéletesen elvesztették formájukat. magyarul szétfőttek a mocskos rohadékok, és egyéb ízes érzelemnyivánítás.
kuka.
pár nappal késűbb új tégelyek vásárlása, és újabb próbálkozás., újabb felmelegítés
ezúttal kissé sikeresebb,
itt azért már boldog voltam, jöhet a felcímkézés. pontosabban először a címkegyártás:
aztán a felcímkézés
hahaha
végül a dobozok tetejét dekoráltam, és íme a kész termékfotó, aklüke házi ajakírje:
eléggé büszke vagyok ám. mert könnyű, illatos, selymes a szájon, iszonyú jól néz ki, fél évig eláll.
2011. április 16., szombat
wicskraft
szóval az van, hogy múlt héten a piacon találtam egy könyvet, amiben mindenféle orvosság, meg szépségápolási cucc volt, amit magunknak lehet csinálni, gazakból, meg bogyókból. egy ilyen divatos mariatreben könyv, rá is kaptam, sokat olvastam, bibircsókot tetováltattam az orromra, és találtam benne receptet a mostanában sok kellemetlenséget okozó problémámra, miszerint feldagad a bokám. igenigen, ülőmunka, szarbakszban nem volt erre gond, volt másra.
szóval, bicajozni úgyis szeretünk, szabadban lenni nagyon klassz,
irány az ashton court.
ezzel a hellyel már többször találkozhattatok itt, sárkány fesztivál, meg piknikek, mikor még nem volt kert, bla bla. tökéletes hely gyógynövénygűjtésre.
szerencsére wm sem unatkozott, szóval meg is tudjuk mutogatni, milyen velünk gazat szedni
a gyógyitalba kell lándzsás útifű,
ezt a képet kicsinek hagyom, mert látszik rajta a bugyim, és nem akarom hogy a családomnak szégyenkeznie kelljen miattam. ehhehh
itt már pitypangot gyűjtök
vajon elég lesz?
ó jaj, virágporos lett a puskás póló
mintha mérges lenne
a cslánszedés bonyolult feladat.
és igen, puding vagyok, és kesztyűben szedtem, és ríttem mikor megcsípte a nagyujjam
száradó gazak, boszorkánykunyhó. a háttérben az üvegekben csalán van esővízben áztatva, a zapukámtól tanultuk, hogy kiváló permetszer, és akkor megússzuk a növények vegyszerezése nélkül
szóval ha felvizesedne a bokád, akkor két evőkanál feldarabolt csalánlevél, két ek feldarabolt lándzsás útifűlevél, meg két ek pitypang levél, virág, szintén feldarabolva, aztán mindezeket egy liter forralt-forró vízzel felönteni, tíz percig állni hagyni, majd leszűrni, s egy nap alatt meginni, akármeddig. ilyesmik. majd elmesélem hat-e, de legalább mézzel finom.
szóval öregszünk, de legalább szépen:
a szerelem meg ilyen. egymásnak támaszkodós:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






















