Ma kaptam csomagot, volt benne birsalmasajt. tapsiörvendezés. Díszítettem fát is, meg építettem is,




...
Politika. örülök a tüntinek, mert legalább példát mutatnak, hogy lehet így is, nem kell feleslegesen törnizúzni, barbárkodni, hogy utána évekig rendőrterrorról lehessen regélni. Mondjuk a kamuzás az megy.

Ami a tandíjat illeti, számomra ez a téma irreveláns. Van, van. Ez van. Rengetegen járnak abszolut feleslegesen főiskolára pénzkidobás az államnak, tényleg. Például a Barnus. Ő a fodrászom otthon. A szívem szakad meg hogy olyan messze van. Tehetséges, kreatív, bátor. Jó a kézügyessége, korombeli fiatalember és mára a környék legjobb fodrásza. Folyamatosan képzi magát, kurzusokra jár, tisztában van az újításokkal. Mindamellett értelmes és művelt is. Mindig is öröm beülni a székébe, csevegni is remekül tud. De a művelődésszervezői diplomára semmi, de semmi szüksége nincsen. Mégis van neki, mert bedőlt ennek a teljesen ostoba diplomahajhászásnak. Szóval úgy gondolom, hogy a tandíj egy csomó embert eltántoríthat a fősuliktól, esetlegesen olyan szakmák irányába, ahonnan hiányoznak a jó alapanyagok. Mert például tehetség kreativitás, agy, műveltség nélkül, nem lesz jó fodrász egy random Ilcsiből,  de az a baj, hogy azok akikben a fentiek megvannak azonnal rohannak fősulikra.
Szóval a tandíj nem mumus.

Pesze ennek ellenére könnyű ezzel kapcsolatban is ekézni a Viktorékat, és teszem is. (Elsősorban azért mert eddig bármihez nyúltak azt elbaszták, ez miért lenne kivétel?)

Másodsorban a 2oo8as háromigenes népszavazás. Tökéletes leképezése a klasszik fidesz gondolkodásnak. "rosszul vagyunk hogy másodjára is elvesztettük a választásokat, szóval ahol lehet keresztbeteszünk" A népszavazás a vizitdíj-kórházinapidíj-tandíj kombóról szólt, előbbi kettő már élt utóbbi ötletként. (több helyet hagyott volna amúgy mint a mostani keretszám)
És most jönnek ezzel. 
Ha valakit érdekel, vagy nem hiszi el nekem, keressen rá miket mondott akkor a mai vezetői elit a tandíjakról.

Mondjuk nekem  a kedvenc sztorim erről a népszavazásról még a lávbokszról volt. Lehet hogy már említettem is, nem segített az átlag fideszes megítélésében. a gondi volt, (sose a legnagyobb kedvencem a szar elitista dumájával kisdiókisgorgonzola detőlunkmindentelvettekakomcsik deszépezabudaipanoráma ) szóval a szavazás napján -amire már bőven kampányolt előtte- fogta a demenciával küszködő anyukáját, levitte az urnákhoz, lelkére kötötte hogy három igen anyuka, majd boldogan elújságolta, hogy anyuka ugyan háromigennel küzdött a gaz komcsik ellen, de a szavazófülkéből kilépve megkérdezte hogy mire is szavaztunk? és ez neki vicces is volt, meg politikailag, értelmiségiként elfogadható magatartás.

A harmadik ami miatt a fideszes tandíjjal kapcsolatban nagyon , nagyon gáz, az a szintén klasszik fideszes hozzáállás, annyit érsz amennyi pénzed van. A jéghideg cinizmus, hogy elég égő az is hogy csóró vagy, akkor mit pattogsz még itt. Hogy szerintük a szülők hibája hogy a gyerek nem tanulhat tovább,  hogy ez a döntés véletlenül sem a csókosoknak, a kiváltságosoknak, vagy a jómódúaknak kedvez. És hogy ezeket komolyan nyíltan vállalják is.
Spec én még ha nem is lettem volna borzasztó lusta akkor sem tanulhattam volna tovább, a két év vidéki szereplésem is elég érvágás volt a szüleimnek. Pedig nem volt tandíj, és koleszos voltam. De stoppal jártam, hogy kajáracigire jusson, öltözködés, közösségi élet, szórakozás, beugrók, ez mind nuku.  
Volt egy srác, aki addig eléggé szoros haverom volt. Ugyanebbe a fenti intézményba adta be ő is a jelnetkezését. A sulikezdés után a harmadik héten belemondta a szemembe, hogy mostantól azért nem tudunk annyit barátkozni, mert nekem nincs pénzem hogy azokra a helyekre járjak ahová ő.  (azóta milliószor letagadta ezt az elszólását,  felkapott fotós lett a gyerek, rengeteg képet készít a budapesti és egyéb nyomorról, fennen hirdeti az empatikus látásmódját. - tényleg kurvajók a képei. Mindegy, mennyire jó pandúr lett a rablóból, én máig emlékszem a macskakövekre, egy életre égette bele a szégyen őket a szemembe, pedig ma már tudom, ez nem az én szegénységemről állított ki bizonyítványt.

Csakhogy amígy az ország vezetősége ilyen buta arrogáns és gyomorforgató attitűdöt enged meg magának, addig nagyon sok fiatal lesz, aki megkap egy hasonló ekézést, csakhogy esetleg  nem is valami fogalmatlan hülyétől, hanemalanyi jogon is. És azok majd felpakolnak és elmennek. Illetve nagyon sokan már eleve ott fognak születni.

A negyedik, az, ahogy a plágiumügyekhez állnak, Minek fizessen bárki is tandíjat, ha azonal megveheti a diplomáját, nem ügy jogilag súlytalan.

Szóval az ilyenek miatt kell most a fidesztől megint köpni, nem a tandíjjal van a baj, hanem azzal, hogy hazudnak éjjel hazudnak nappal, be sem vallják, de ha valaki ezt az arcukba vágja akkor az az ördöggel cimborál.

(a kedvenc témám még mindig várat magára, a magyar értelmiség és a kereszténység kapcsolata, csodálatos aranybánya ha okokat keresel, bármelyik oldal mézzel való bekenésére majd hangyabolyba ásására.)

Karacsonyosodunk. Höh. Holnap még fát is veszek, először mióta wm.
Szeretem az angolszászoknál hogy már december elejétől áll a fa sokkal tovább lehet élvezni a hangulatát. Plusz a két hétig fa alatt zizegő gondosan csomagolt ajándékok, mekkora felcsigázás már, szuper.

Ma elgondolkodtam a díszeken, amit fel akarnék rakni rá, de mind otthon van Cs*****n.

Nincs közös karácsonyi szokásunk, nincs kedvenc díszünk amit lestipistopizhatunk, vagy amiért nagyon megszakadna majd a szívünk ha a macska leveri, nincs valami ezeréves borzasztó ronda giccs amit tiszteletből csak felraknánk a fa tetejére. Nincsen egy doboz aminek speciálisan karácsonyszaga volna. Nincsen origami betlehem amit minden évben felállítunk, nincsen olyan olyan kígyó amit jobban látható helyre teszünk, és olyan amit kevésbé.

Kevés holmival utazz - ez a zombiapokalipszis túlélésének az egyik szabálya, de mégis. Öregszünk, és lassan elkezdeném igényelni ezeket a kis nosztalgikus horgonyokat, a sajátjaimat. Mert azok a díszek amiket felraknék a fámra végsősoron a szüleimé, és ott is van a helyük, csakis ott.

A szüleim a nagymamámnál töltik az idei ünnepeket, ő az egyetlen élő nagyszülőm. Az anyum tehát olyan karácsonyfával ünnepelhet amin a díszek az ő nosztalgiájának a zenéjét játszák.  Apu szülei már meghaltak. Mivel ő az apum, sose tudok rá úgy gondolni, hogy árva lenne, egy szülő nem lehet árva. Árva az aki még gyerek. Apu viszont már nem ünnepelhet olyan karácsonyfával ami őt viheti vissza a gyerekkorába. (emlékszem még azokra a díszekre is, amikor "átmentünk" szenteste. szupertörékenyek csillogósak és nagyon felnőttesek voltak a szememben,  de sosem szerettem őket annyira mint a mi kicsit rondábbjainkat. ) 
De kellenek-e igazán apunak meg anyunak a gyerekkori díszek? Van nekik sajátjuk.


Nem akarom többé hogy a szüleim karácsonyfadíszei legyenek a Karácsonyfadíszek. Sajátokat akarok wmmel. Szép dolgok ezek.

Ez itt valami amit negyedannyi ideig főztem mint kellett volna, sokkal kevesebb cukorral, elhitetve magammal hogy okés lesz az. Majd, miután vékonyan szétterítettem a tárolóedényben, szellős hely híján, behajítottam a sütőbe hogy majd mindig vigyázok hogy nyitva legyen az ajtaja.
Meg még egy két apró mozzanat amit el se mesélek inkább, lényeg az hogy heló birsalmasajt, sírni tudnék,, és azért ilyen szar a kép, mert még próbáltam menteni, és akkor a normális fotó terhelő bizonyíték lett volna.


picsábamár.


De a mai napnak nem is ez a legszörnyűbb eseménye. Ma a blogspot hat év harmonikus kapcsolat után bejelentette, hogy kifogytam a tárhelyből, és nem tölthetek fel több képet. A zinternetről linkelhetek persze, szóval megoldottam a dolgot, de ez így már túl babra, szóval, fáj a szívem, nagyon, de azt hiszem januártól költözés.


amúgy meg politika. sokat kell majd bepötyögnöm, de lusta aktivista vagyok.

hazafele a karacsonyi bulibol. a desszert igen finom volt

na.

Jegyek megvannak, jövő péntek Messiás, mekkora jóság ez már, iszonyúan várom.

Hajamat levágták, a Barnus gyorsabb is meg bártabb is meg jobb is, bár jelenleg tényleg a bátorságot hiányoltam. azt mondtam SZÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉLES frufru legyen. mindegy, igyse rossz.

politizálni ma nincs időm.

prepare your hearts, prepare your walls

A szemétmocskos greffitiseknek még karácsonykor is van pofája vandálkodni, mocskosbűnös város ez a Brisztol, én mondom gyerekek, FeketePresbiterGyörgy valószínűleg már habzó szájjal keresztényüldözést kiáltana.


Ami ma elszomorított ma egy - amúgy tanult és intelligens- angol kollegám nem vágta ki az a Handel, ( úgy se hogy hendöl, ju nó messája, akkor esett le neki, amikor elkezdem énekelni hogy haaalleluja )
Mondjuk a téma úgy jött fel, hogy elújságoltam neki, hogy ha minden igaz, wm megy holnap és megveszi a jegyeket a fent említettre, juj.de.izgi. JUJ DE IZGI
holnap fodrász jujdeizgi
holnapután céges karácsony nagyon menő étteremben jujdeizgi





A mai politikai pedig legyen az, hogy megkaptátok már a fideszújságot? (azt amelyik arról hogy a bajnai színmagyar gyerekeket mészárol rendszeresen lefele,  majd képes és brassóinak használja fel a húsukat , nem guláschnak.) még nem? akkor majd holnap. Mivel azonban sokatok nem jut hiteles tájékoztatáshoz, akkor segítek a vádlottnak szóhoz jutni:




Nem messiás ő, nem is maszületett bárány, de jelenleg nem látok más hiteles alternatívát. (ha lesz, majd mesélek róla) Olvassatok, tájékozódjatok, nagyon fontos mielőtt eldöntitek merre van az arra.
És igenis fontos erre odafigyelni, a társadalmi nihilizmus nagyon nagyon veszélyes. 

Ha olvasnátok és tájékozódnátok, akkor tudnátok, hogy ennél a nagyon drága kampánynál vannak durvább húzások is manapság,- a tudomány, a kultúra és a vallás, egy nemzetnek ez a három a gerince, kinek-kinek tehetsége és vérmérséklete szerint valamelyik, és ezt a három tartóoszlopot rántották ki a magyarságból, mint hülyegyerek a macskát farkánál fogva. Majd elmesélem ezt is.

A cica aranyos, a cicát szeretjük.

Viszont mesélek olyat, mi miatt most kifejezetten "pöszörgök" mérgemben.

Szóval az van, hogy megcsináltam sb grapefruit bonbonját a hétvégén (most ettem meg az utolsót)
Lekövettem a receptet kábé pontosan, talán picit több gyümölcsöt használtam, de csak azért mert három volt itthon nem kettő. Mikor összeesett a végére pont annyira pazarlásnak éreztem mint ő, mikor megkóstoltam azt a gyönyörű pirosas szutymát, akkor pont annyira nem éreztem többé pazarlásnak, mégsem. Kicsit elrontottam, mert túl sötét csokit használtam, túl sokat,  vastagabb és keserűbb lett a kérge mint ahogy tökéletes lett volna. Finom volt és tényleg esszenciális, érdemes hozzá leülni, és odafigyelni. A nagyközönségtől azonban valóban nem kapta meg azt az elismerést, amit megérdemelt volna, de nem is szeretik túl sokan az említett gyümölcsöt.
Mindegy, ha van időtök, és van bennetek egy csipetnyi gasztrosznobság, és imádjátok a grapefruitot, akkor csináljátok meg, nem fogjátok megbánni.

A szirupból amiben főtt, egész sok maradt. Nem szaroztam, kétliteres savas vízből leöntöttem egy két decit, ráhúztam egy deci szirupot, egy citrom levét, meg egy kis darab -már ezer éve kimagozott, konyhaszekrényben árválkodó- vaníliát. másnapra csak össze kell hegeszteni két szívószálat és mehet a szlopa egész este.

Harmadnapra keresem, nincs sehol, mondom te wm volt itt egy kis edény egy ilyen rózsaszínes szutymával azt láttad?
Ja hát azt elmostam,
(mert gyakran mosogat)

fogta kiöntötte a picsába a grépfujtszirupomat, pedig mennyire menő szörp volt már, de akkor még nem is ütött meg a gutman.

hanem

tegnapelőtt csináltam birsalmasajtot,
főzőlét ismétcsak citrommal savasvízzel kétliteresből szlopálni, ejj de finom, maradt egy jó fél liter, három nagy adagra elég. Ma vacsi után keresem, hogy jó lesz nassolni,

te wm volt itt egy kis edény egy ilyen sárgás szutymával, azt láttad?
és baszki azt is kidobta valaki, erre nem emlékszik, (én se hogy hátha én bár ezt kétlem.)
de baszki csak bele kell szagolni,
 és rá lehet jönni hogy az nem szemét
mert a birspürét, azt nem kóstolta meg szóval fogalma sincs mennyire finom az,

mi ez a barna, mi ez a fehér, mi ez a nyúlós, mi ez a kemény, CSIRKEMELL FŐTTOJÁS.
 ilyenkor bevallom őszintén, nagyon haragszom az anyukájára. aztán eszembe jut, hogy mosogat, meg segít szóval mégsem haragszom. de minden gyereket nevelő ismerősöm: (illetve note to self just in case) kérlek benneteket, ne basszátok el a kis muksó életét azzal hogy ráhagyjátok a válogatást.


Ennyi a mérgelődés.

Jöjjön egy kis frissítő politizálás, mert úgy veszem észre hogy az olvasóim közül nem egy olyan van akinek ezek a viccek újak,
emlékeztek a zsiga marcell nevű fideszes csávóra aki nemisolyanrég arról híresült el, hogy kijelentette márpedig havi 47ezer forintból meg lehet élni. (kis adalék, hogy kábé annyi idős mint én, főiskola, fidelitasz, és így  hatalommalfelelősséggel bíró politikus, nem volt még más melója, semmilyen,) szóval ez a zsiga47ezerforintmarcell, vett magának egy új házat a minap, a szülővárosa egyik kis elitnegyedében, és az első dolga az volt, hogy az utcán újrarakatta a burkolatot , hogy ne rázzon, a főúttól, a házáig, és ott vége szevasz. még szerencse hogy nem az én adómból.

most tegye fel a kezét, akinek idén télen is lesz problémája azzal hogy miből fűt, tudom hogy vagytok egy páran. ugye ti is elmentek majd regisztrálni?

Ma csalok, mert lusta vagyok, a kepet a tesom rajzolta. Ezt valasztom egyreszt mert szeretem, masreszt mert lusta vagyok, harmadreszt mert en tudom miert. 

Ma kiderult hogy penteken nagy karacsonyi ceges buli. En meg megfeledkeztem rola, teljesen. BIZTOS hogy a heten a varosba  nem megyek be vasarolni semmit, biztos hogy nem vasarlom januarig semmit offline vagy hetkoznap delelotton kivuli idopontban, a tomeg ilyenkor mar ijeszto minden bolt kornyeken.
 A szarbol gyorsan varepites jegyeben megprobalok legalabb egy fodraszhoz idot kerni, ejj a ruhat amit nyaron erre vettem, hat bizony, azt kihiztam, megyek szerzek valami nasit gyorsan, mindenmindegy alapon.

Grapefruit bonbonbon. tényleg csak az ínyenceknek, és kábé ennyi is a mondanivalóm.

Vettunk nemrég új matracot az ágyra, a régiből meg hajtogattam egy kanapét, egy év után végre van hentergőnk. Meg is néztük gyorsan a dark cityt, láttuk már mindketten, de nekem mindig minden film új, két hónap múlva ez is az lesz megint. ha nem lenne a blog nem emlékeznék wmre sem.

szuperszerelmes vagok wmbe meg a cicába. Mondjuk ők meg szuperszerelmesek egymásba.

Ma volt nagy röhögés is, de ezt most nem árulhatom el sajni, (annak ellenére sem, hogy egy hónap múlva már nem fogom tudni min nevettünk)