one

(február 11éjjel)

nna kedveseim. várjátok mi? az első bejelentkezést. nna azt várhatjátok, mert a reptéren nincs ingyen net. evvan.

szóval, megérkeztünk. mondtam már, hogy rettegek a magasban? és hogy még a libegőtől is rosszul vagyok? nna a repülés nem is volt olyan gáz! szóval ennek örvendezünk. nem volt semmi irracionális félelmem eddig sem, (sikolyok, füst, egyre hangosabb sivítás) úgymint lezuhanunk, vagy terroristák szállnak meg minket, nna. és még csak nem is hánytam. ( bár a fejem szétreped, wm totál süket. és meg is jött, ami vicces, mindenféle csúnya dolgot elképzelte most de ez csak roto szemének való íromány lenne.

itt jgyezném meg, hogy a kedvesével kikísértek minket a reptérre, és még zsebkendőt is lobogtattak, nagy csók nekek drágáim, ti vagytok a legklasszabbak! (utánunk).

szóval most egy óra van, és ez egy teljesen irreveláns megjegyzéssé vált azzal, hogy nem tudom most azonnal elétek szórni ezt a szösszenetet.

találtunk egy szimpatikus padot itt a váróteremben, kényelmesen elhelyezkedtünk rajta, és várjuk a reggelt. eddigi hazugságainkkal ellentétben, nem vár minket senki, fogalmunk sincs hol fogunk aludni, mit fogunk dolgozni, stb. de legalább ti nyugodtabb szívvel engedtetek el, nekünk meg nagyobb a kalandunk,
így megy ez.

szóval akkor jó éjszakát nekünk, már túl vagyok a (nedvestörlőkendős) fürdésen, meg fogmosáson.

holnap pedig meglátjuk

elutazunk ketten angliába

love

nem szoktam ilyet, szóval tessék megbecsülni, időt szakítani rá!
küldöm mindenkinek akit szeretek (a többiek meg szerencsések most)

http://samorost2.net/plantage/

négy nap

van hátra az indulásig. totálisan idegbeteg vagyok, késik a menstruációm, sehogyan sem állok a pakolással (aminek amúgy már kész kellene lennie, - nem kösz nem kérem a vicces megjegyzéseket hogy azt utolsó pillanatra kell hagyni, mert arra van hagyva, mindegy, hosszú)

elmesélem sorrendben mihez nincsen kedvem:

repülőre ülni
első éjszakára szállást szerezni- ezt olyan éjfél magasságában
másnap csomagostul albérletet keresni
harmadnap munkát keresni
meg negyednap

az első héthez nincsen semmi kedvem és erőm
eltunyultam ebben a két hónapban, testileg, lelkileg
egy sudoku kitöltése is elfáraszt
az is, ha fel kell kelnem elszívni egy cigit

jja leszokni sincs kedvem, pedig muszáj lesz.
muszáj és egy kínszenvedés
apicsába

.wm remekül bírja, és eszméletlen optimista
igaza is, van, ha teszem azt visszaváltanánk a fontunkat, és mégiscsak itthon maradnánk az klasszisokkal rosszabb lenne

és én is tudom, hogy minden szempontból remek móka lesz ez
csak az az első hét
azon lennénk már túl

.

amúgy a loveboxon el rotot szeretem a legeslegjobban

fiktív reakciókra

az előzőekhez:délvidéken nőttem fel, és rengeteg vajdasági magyar települt át a környékünkre, főleg a háború idején. nagyrészt szerény, dolgos emberek voltak, (szintén ízes tájszólással) de ami a legfontosabb: egyik sem verte a mellét arra, hogy milyen nemzetiségű, nem próbált ilyenolyan előnyt kovácsolni egy évtizedekkel ezelőtti történelmi tényből
semmi bajom velük, sőt

amúgy meg nem egy filozófia mondatja ezeket a dolgokat velem, csak a személyes tapasztalataim- bár ne lennének

Cu pedig remekül főz, őt kifejezetten sajnálnám, ha hazamenne oda ahonnan jött (ez itt a reklám helye volt)

és bocs

egykutya, avagy a Késelős Kisfiú

Késelős Kisfiú

az a román cigány, ugye?
akit addig kellene csendesen a Dunába dobni, amíg nem a te közeli akárkidet szúrja ... mondjuk hasba.
szőröstalpú román cigány

drága feleim, nagy tévedésben vagytok
az a gyerek magyar anyanyelvű, a családja szintén, és erdélyi
azaz erdélyi magyar

idejött Romániából, és román állampolgár
és a magyarokon élősködik

ó hány, de hány villámló tekintetű székelyt láttam én már jó magyar állásokban, ízes tájszólással, tisztára nyalt seggel, csak mert erdélyi magyar
(és hányszor élnek vissza ezzel?-még mindig)
zokogva rikoltana a turul, ha egyet is visszaküldenének oda, ahonnan jött, és ahova való
az országba aminek az állampolgárai

de ha a idáig fajul a helyzet, akkor rögtön román cigánnyá válik.
érdekes nem?

***

üzletben nincs barátság

és barátságban üzlet?
milyen ára van egy barátságnak, mennyiért éri meg kockáztatni?

mi veszi el a száj keserű ízét adott esetben?

ha

ja, amúgy majdnem meghaltam pár napja

az úgy történt, hogy el kellett kísérnem valahova a tesóm meg a sógorom- kocsival
érdekes, előtte este az utolsó mondatom az volt wm-hez, hogy nincs kedvem menni, mert a sógorom mindig túl gyorsan vezet, és félek

kora hajnalban indultunk, még sötét is volt, és egész sokáig kibírtam, hogy ne nézzek az órára. mikor mégis odanéztem, láttam, 120 felett.
nem akartam belepofázni, így hát elkezdtem nekrológokat írni, ezt amúgy is szoktam, de ez egy másik történet

látom a táblát, nemsoká körforgalom, "lassíts hatvanra". persze a sógor még mindig 120 felett. kurva ideges lettem rá

látom már a körforgót is, semmi lassítás.
olyan 20 méterrel a körforg előtt jutott eszébe, hogy kellene valamit csinálnia, elkezdett lassítani, de persze az már almás , meg a kanyar is, elhangzott tőle egy halk "basszus"

(nem tudom mit gondolt, de vagy csak túl korán volt, vagy nem kellett volna már egy hete megállás nélkül folyamatosan nídforszpideznie...)

lényeg az, hog durr bele a körforgó közepébe, fel a dombra, egy tábla állított meg minket

alapvetően még a kocsinak sem lett túl sok baja, de bakker, annyi "HA" volt ebben a képletben, hogy az már isteni gondviselés, de tényleg

szakma

alig várom már, hogy azt csinálhassam, amihez legjobban értek:

odalenni wm-ért

jelszó

van abban valami bizsergető, mikor jelszót vált az ember

eddig ez volt:kakipisi