nagyon jót láttam a minap a buszon.
még a végállomáson állt,
felszállt két lány, az egyik egy gyönyörű, igényes, tiszta, visszafogottan divatos 16 körüli félroma csajszi, sugárzó mosollyal, és a nőiessége teljes tudatával enyhe, kívánatos, lehelletnyi közönségesség pont amennyi kell, fűszer
ritka
nem túl hangosan csiviteltek, amikor az ajtónál, ahol álltak, felszállt egy srác
25 körüli,magas, görbe hátú, kockásing, ódivatú válltáska, fehér zokni, szandál, valami befordult informatikus vagy csak egy nagyon konzervatív család szépreményű sarja, könyv a kézben, szem lesüt,világ kizár
(ez a típus több figyelmet érdemel ám, csak elsőre riasztó, ilyenekből lehet a legjobb falat egy hozzáértő keze által!)
szóval mikor felszállt, a csajszi kedvesen rászólt, bocsi, valami van a hajadban
a srác azonnal tűzvörös, irgalmatlan zavar, és kétbalkezesen elkezdi söprögetni a fejét, persze azt az alig észrevehető kis pihét nem sikerült eltalálnia.
és ebben a pillanatban, a lány odalépett hozzá, hogy levegye a hajáról azt a kis szöszt, a srác ijedtében leverte a szemüveget a fejéről, a buszon többen felnevettek, a lány lecsippentette a szöszt a srác meg úgy szemüveg nélkül, vaksin, beállt a csuklóba, és az út hátralévő hosszán át boldogan vigyorgott
vörös képpel
az egész nem volt több húsz másodpercnél, talán nem is érdemelt volna naplót
így megy ez
2007. augusztus 5., vasárnap
2007. augusztus 4., szombat
magyarázom a bizonyítványom
nem érzek részvétet
engem ki sajnál, amiért két munkahelyen halálbapicsába melózom magam?
nekem nem büdös, mert vannak céljaim
én is sokszor választottam a könnyebb utat. ha végigmegyek a legnehezebben, akkor most operaénekesnő lennék.
de voltak olyan elágazások amire ha rálépek, én is heverhetnék ott
akár már most is
részvét.
a segítségemmel együtt megtartom az arra érdemesebbeknek
mert abból is van elég
sőt
(persze tisztelet a kivételnek... annak az 1%-nak akit tényleg kisemmiztek, akinek a poharába titokban dobták a tablettát, aki nem vette észre hogy nyolcadjára is terhes, akire csak ráfogták hogy ő lopta el... akit leütöttek és bekentek szarral)
-hazaszeretet.
Magyarország
gondolom az fájt, hogy letagadnám. valljuk be az tényleg költői túlzás volt, de azért nem állt messze a valóságtól
mert mit adott/adhat nekem ez az ország amit másik nem?
mi az ami miatt szeretnem kellene? ami miatt melegséget kellene éreznem, amikor rágondolok? ami miatt büszke lehetnék arra, hogy INNEN
az a szomorú hogy ezen a listámon csak és kizárólag olyan dolgok vannak, amik a nagyon régi múlthoz kapcsolódnak, semmi, de semmi ami a jelenem, jövőm szempontjából fontos lehetne.
amit adhatott azt elfogadtam, de azokat az értékeket mostanra saját maga tagadja meg
a kultúráját, a humorát
nekem ez az ország most nem tud semmi olyat adni, ami pótolhatatlan
elvenni viszont annál inkább
egy nő, aki lehetett vona egy MádámPompadúr, de csak egy ordas, lenyúlós fertőző kurva maradt, aki állandóan azzal fáraszt, azt üvöltözi,hogy valaha majdnem MádámPompadúr lett,
és te nem tagadod le, meg szeretned kell
mert a nagyanyád
és csak ő süti a legfinomabb rácsoslinzert
célzott utóirat: a városilegenda szerint OláhIbolya dalát külföldről lopták
engem ki sajnál, amiért két munkahelyen halálbapicsába melózom magam?
nekem nem büdös, mert vannak céljaim
én is sokszor választottam a könnyebb utat. ha végigmegyek a legnehezebben, akkor most operaénekesnő lennék.
de voltak olyan elágazások amire ha rálépek, én is heverhetnék ott
akár már most is
részvét.
a segítségemmel együtt megtartom az arra érdemesebbeknek
mert abból is van elég
sőt
(persze tisztelet a kivételnek... annak az 1%-nak akit tényleg kisemmiztek, akinek a poharába titokban dobták a tablettát, aki nem vette észre hogy nyolcadjára is terhes, akire csak ráfogták hogy ő lopta el... akit leütöttek és bekentek szarral)
-hazaszeretet.
Magyarország
gondolom az fájt, hogy letagadnám. valljuk be az tényleg költői túlzás volt, de azért nem állt messze a valóságtól
mert mit adott/adhat nekem ez az ország amit másik nem?
mi az ami miatt szeretnem kellene? ami miatt melegséget kellene éreznem, amikor rágondolok? ami miatt büszke lehetnék arra, hogy INNEN
az a szomorú hogy ezen a listámon csak és kizárólag olyan dolgok vannak, amik a nagyon régi múlthoz kapcsolódnak, semmi, de semmi ami a jelenem, jövőm szempontjából fontos lehetne.
amit adhatott azt elfogadtam, de azokat az értékeket mostanra saját maga tagadja meg
a kultúráját, a humorát
nekem ez az ország most nem tud semmi olyat adni, ami pótolhatatlan
elvenni viszont annál inkább
egy nő, aki lehetett vona egy MádámPompadúr, de csak egy ordas, lenyúlós fertőző kurva maradt, aki állandóan azzal fáraszt, azt üvöltözi,hogy valaha majdnem MádámPompadúr lett,
és te nem tagadod le, meg szeretned kell
mert a nagyanyád
és csak ő süti a legfinomabb rácsoslinzert
célzott utóirat: a városilegenda szerint OláhIbolya dalát külföldről lopták
megmagyarázom a bizonyítványom
sokat gondolkodtam, mert meg lettem savazva kicsit az előző bejegyzésem miatt ( a narancslé is sav, csak finom,szóval nem kell megsértődni)
leegyszerűsítve és letömörítve:
hiányzik belőle(m) a
a., részvét
b., hazaszeretet
vannak alpontok is, de azokat most elegáns legyintéssel hagyjuk ki
-részvét.
igen. sajnálatra méltó, hogy eljutott ebbe az állapotba. és a társai is.
persze
mondd hogy kegyetlen vagyok, de gondoljunk bele, hányszor hány elágazás volt az életükben, ahol rosszul döntöttek, vagy a könnyebb utat választották
mert könnyebb volt a középiskola helyett csavarlazítózni a parkban, mert könnyebb volt elvenni a másét, mert könnyebb volt felvenni a segélyt, mert könnyebb volt még egy gyereket csinálni, mert könnyebb volt a kannás bort levenni a polcról, mert könnyebb volt csak úgy összeszarni magát emberek között.
mint
és mondhatjuk , hogy nem adatott meg neki hogy tanulhasson, és azt is, hogy a börtön szörnyű dolog, meg hogy nem kap munkát, hogy szenvedélybeteg, hogy drága a fogamzásgátlás ,és hogy szegény hogy leépült.
hát nem
nem érzek részvétet
engem ki sajnál, amiért két munkahelyen halálbapicsába melózom magam?
nekem nem büdös, mert vannak céljaim
én is sokszor választottam a könnyebb utat. ha végigmegyek a legnehezebben, akkor most operaénekesnő lennék.
de voltak olyan elágazások amire ha rálépek, én is heverhetnék ott
akár már most is
részvét.
a segítségemmel együtt megtartom az arra érdemesebbeknek
mert abból is van elég
sőt
(persze tisztelet a kivételnek... annak az 1%-nak akit tényleg kisemmiztek, akinek a poharába titokban dobták a tablettát, aki nem vette észre hogy nyolcadjára is terhes, akire csak ráfogták hogy ő lopta el... akit leütöttek és bekentek szarral)
-hazaszeretet.
Magyarország
gondolom az fájt, hogy letagadnám. valljuk be az tényleg költői túlzás volt, de azért nem állt messze a valóságtól
mert mit adott/adhat nekem ez az ország amit másik nem?
mi az ami miatt szeretnem kellene? ami miatt melegséget kellene éreznem, amikor rágondolok? ami miatt büszke lehetnék arra, hogy INNEN
az a szomorú hogy ezen a listámon csak és kizárólag olyan dolgok vannak, amik a nagyon régi múlthoz kapcsolódnak, semmi, de semmi ami a jelenem, jövőm szempontjából fontos lehetne.
amit adhatott azt elfogadtam, de azokat az értékeket mostanra saját maga tagadja meg
a kultúráját, a humorát
nekem ez az ország most nem tud semmi olyat adni, ami pótolhatatlan
elvenni viszont annál inkább
egy nő, aki lehetett vona egy MádámPompadúr, de csak egy ordas, lenyúlós fertőző kurva maradt, aki állandóan azzal fáraszt, azt üvöltözi,hogy valaha majdnem MádámPompadúr lett,
és te nem tagadod le, meg szeretned kell
mert a nagyanyád
és csak ő süti a legfinomabb rácsoslinzert
célzott utóirat: a városilegenda szerint OláhIbolya dalát külföldről lopták
leegyszerűsítve és letömörítve:
hiányzik belőle(m) a
a., részvét
b., hazaszeretet
vannak alpontok is, de azokat most elegáns legyintéssel hagyjuk ki
-részvét.
igen. sajnálatra méltó, hogy eljutott ebbe az állapotba. és a társai is.
persze
mondd hogy kegyetlen vagyok, de gondoljunk bele, hányszor hány elágazás volt az életükben, ahol rosszul döntöttek, vagy a könnyebb utat választották
mert könnyebb volt a középiskola helyett csavarlazítózni a parkban, mert könnyebb volt elvenni a másét, mert könnyebb volt felvenni a segélyt, mert könnyebb volt még egy gyereket csinálni, mert könnyebb volt a kannás bort levenni a polcról, mert könnyebb volt csak úgy összeszarni magát emberek között.
mint
és mondhatjuk , hogy nem adatott meg neki hogy tanulhasson, és azt is, hogy a börtön szörnyű dolog, meg hogy nem kap munkát, hogy szenvedélybeteg, hogy drága a fogamzásgátlás ,és hogy szegény hogy leépült.
hát nem
nem érzek részvétet
engem ki sajnál, amiért két munkahelyen halálbapicsába melózom magam?
nekem nem büdös, mert vannak céljaim
én is sokszor választottam a könnyebb utat. ha végigmegyek a legnehezebben, akkor most operaénekesnő lennék.
de voltak olyan elágazások amire ha rálépek, én is heverhetnék ott
akár már most is
részvét.
a segítségemmel együtt megtartom az arra érdemesebbeknek
mert abból is van elég
sőt
(persze tisztelet a kivételnek... annak az 1%-nak akit tényleg kisemmiztek, akinek a poharába titokban dobták a tablettát, aki nem vette észre hogy nyolcadjára is terhes, akire csak ráfogták hogy ő lopta el... akit leütöttek és bekentek szarral)
-hazaszeretet.
Magyarország
gondolom az fájt, hogy letagadnám. valljuk be az tényleg költői túlzás volt, de azért nem állt messze a valóságtól
mert mit adott/adhat nekem ez az ország amit másik nem?
mi az ami miatt szeretnem kellene? ami miatt melegséget kellene éreznem, amikor rágondolok? ami miatt büszke lehetnék arra, hogy INNEN
az a szomorú hogy ezen a listámon csak és kizárólag olyan dolgok vannak, amik a nagyon régi múlthoz kapcsolódnak, semmi, de semmi ami a jelenem, jövőm szempontjából fontos lehetne.
amit adhatott azt elfogadtam, de azokat az értékeket mostanra saját maga tagadja meg
a kultúráját, a humorát
nekem ez az ország most nem tud semmi olyat adni, ami pótolhatatlan
elvenni viszont annál inkább
egy nő, aki lehetett vona egy MádámPompadúr, de csak egy ordas, lenyúlós fertőző kurva maradt, aki állandóan azzal fáraszt, azt üvöltözi,hogy valaha majdnem MádámPompadúr lett,
és te nem tagadod le, meg szeretned kell
mert a nagyanyád
és csak ő süti a legfinomabb rácsoslinzert
célzott utóirat: a városilegenda szerint OláhIbolya dalát külföldről lopták
2007. augusztus 3., péntek
magyarország, ahol álmomban jártam
Kőbány-Kispest. A Köki. a Végállomás.
Sokáig laktam a tőszomszédságában, egy év után, most ismét napi rendszerességgel átutazom rajta. szeretem a Kökit, itt mindig van műsor.
A Köki.
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
ahol a fővárosunkba megérkező külföldiek előszörkóstolhatják hazánk ízeit, ahol először szippanthatnak otthonunk levegőjéből, az első valódi táplálék a szemüknek, az első igazi dallam a fülüknek. Rólunk.
az első seb, ahol csatlakozhatnak ehhez a lüktető véráramhoz
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkére
most azt gondolod, dagályos lennék, vagy túlzó?
előre kompenzálok azé'
ma egy barátnőmmel, a Kökin várakozva, ezt a képet láthattam:
a 200as busz megállójánál,(ahol a már említett túristák ugyebár le fel szállnak, hiszen ez a reptéri járat)
szóval két méterre a 200as megállójától, az egyik betonpadkán egy férfi hevert, egy pólóban és egy pár zokniban.
nekünk szerencsére háttal, és teljesen szaros meztelen seggel.
(örülök, hogy elölről nem láthattam.)
nem hittem a szememnek.
2007, EU, Budapest
akkor még egyszer: pólóban zokniban, teljesen szaros meztelen seggel.
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
a kedvenc zöldségesem, mikor meglátta, kiköpött, morgott valamit a cigányokról,a hajláktalanokról, eltűnt, majd egy nagy vödör vízzel került elő, és biztonságos távolról telibe loccsantotta
az meg sem mozdult.
ami azt illeti valószínűleg- őt magát is beleértve- mindenkinek jobb volna, ha soha többé nem is mozdulna meg
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
aztán felszálltam a buszra
és ismét megerősödött bennem a tudat, hogy majd ha végre sikerül kiköltöznünk ebből az országból, és megkérdezik honnan jöttem, azt mondom, finnországból
Sokáig laktam a tőszomszédságában, egy év után, most ismét napi rendszerességgel átutazom rajta. szeretem a Kökit, itt mindig van műsor.
A Köki.
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
ahol a fővárosunkba megérkező külföldiek előszörkóstolhatják hazánk ízeit, ahol először szippanthatnak otthonunk levegőjéből, az első valódi táplálék a szemüknek, az első igazi dallam a fülüknek. Rólunk.
az első seb, ahol csatlakozhatnak ehhez a lüktető véráramhoz
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkére
most azt gondolod, dagályos lennék, vagy túlzó?
előre kompenzálok azé'
ma egy barátnőmmel, a Kökin várakozva, ezt a képet láthattam:
a 200as busz megállójánál,(ahol a már említett túristák ugyebár le fel szállnak, hiszen ez a reptéri járat)
szóval két méterre a 200as megállójától, az egyik betonpadkán egy férfi hevert, egy pólóban és egy pár zokniban.
nekünk szerencsére háttal, és teljesen szaros meztelen seggel.
(örülök, hogy elölről nem láthattam.)
nem hittem a szememnek.
2007, EU, Budapest
akkor még egyszer: pólóban zokniban, teljesen szaros meztelen seggel.
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
a kedvenc zöldségesem, mikor meglátta, kiköpött, morgott valamit a cigányokról,a hajláktalanokról, eltűnt, majd egy nagy vödör vízzel került elő, és biztonságos távolról telibe loccsantotta
az meg sem mozdult.
ami azt illeti valószínűleg- őt magát is beleértve- mindenkinek jobb volna, ha soha többé nem is mozdulna meg
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
aztán felszálltam a buszra
és ismét megerősödött bennem a tudat, hogy majd ha végre sikerül kiköltöznünk ebből az országból, és megkérdezik honnan jöttem, azt mondom, finnországból
nem célzott bejegyzés
kipattintanám a zacsit, az orromat megcsapó illat összerántja a számat, nyelnem kell, kiveszek egy kis darabot. lerakom a középen gondosan meghajtott fehér lapra, kicsit nézem, aztán kisollóval akkurátusan apró darabokra vágom, élvezve az illatát. mikroszkopikus morzsákat dörzsölök le az ujjbegyeimről, megszagolgatom. kiveszek egy szál cigarettát a dobozból, a ragasztás mentén megtépem, és nagyon keveset hozzáadok, alaposan összekeverem.
a cigisdobozból kitépek egy kis kartondarabot, a megfelelő méretűre nyesem, és nagyon vékony csigává tekerem.
a lehelletvékony papír hozzáragad az ujjaimhoz mikor kivezem a csomagból, kissé megsodorgatom, hogy megfelelő legyen az állása. a keveréket beleszórom, és megsodrom. meglehetősen nedves, szóval könnyen megy. az elejére szórok még egy kis dohányt, majd belehelyezem a csigát is. szórakozottan csavargatok rajta, majd ráhajtom a papírt, megnyálazom, és ltépem a felesleget. pöcögtetem egy kicsit az asztal lapján, hogy tömörüljün, majd kijebb húzom a csigát, hogy legyen egy kis levegős lyuk.
kényelmesen hátradőlök, benyálazom a kész művet egy picit.
meggyújtom, komótosan letüdőzöm
na mindegy
amúgy mondjátok, meg hogy egy külföldről kapott csekk beváltásához magyarországon miért kell négy-hat hét? de komolyan?
és amúgy is sorolhatnám
az egyebeket
feszült vagyok
jól esne egy cigi
a cigisdobozból kitépek egy kis kartondarabot, a megfelelő méretűre nyesem, és nagyon vékony csigává tekerem.
a lehelletvékony papír hozzáragad az ujjaimhoz mikor kivezem a csomagból, kissé megsodorgatom, hogy megfelelő legyen az állása. a keveréket beleszórom, és megsodrom. meglehetősen nedves, szóval könnyen megy. az elejére szórok még egy kis dohányt, majd belehelyezem a csigát is. szórakozottan csavargatok rajta, majd ráhajtom a papírt, megnyálazom, és ltépem a felesleget. pöcögtetem egy kicsit az asztal lapján, hogy tömörüljün, majd kijebb húzom a csigát, hogy legyen egy kis levegős lyuk.
kényelmesen hátradőlök, benyálazom a kész művet egy picit.
meggyújtom, komótosan letüdőzöm
na mindegy
amúgy mondjátok, meg hogy egy külföldről kapott csekk beváltásához magyarországon miért kell négy-hat hét? de komolyan?
és amúgy is sorolhatnám
az egyebeket
feszült vagyok
jól esne egy cigi
magyarország, ahol álmomban jártam
Kőbány-Kispest. A Köki. a Végállomás.
Sokáig laktam a tőszomszédságában, egy év után, most ismét napi rendszerességgel átutazom rajta. szeretem a Kökit, itt mindig van műsor.
A Köki.
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
ahol a fővárosunkba megérkező külföldiek előszörkóstolhatják hazánk ízeit, ahol először szippanthatnak otthonunk levegőjéből, az első valódi táplálék a szemüknek, az első igazi dallam a fülüknek. Rólunk.
az első seb, ahol csatlakozhatnak ehhez a lüktető véráramhoz
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkére
most azt gondolod, dagályos lennék, vagy túlzó?
előre kompenzálok azé'
ma egy barátnőmmel, a Kökin várakozva, ezt a képet láthattam:
a 200as busz megállójánál,(ahol a már említett túristák ugyebár le fel szállnak, hiszen ez a reptéri járat)
szóval két méterre a 200as megállójától, az egyik betonpadkán egy férfi hevert, egy pólóban és egy pár zokniban.
nekünk szerencsére háttal, és teljesen szaros meztelen seggel.
(örülök, hogy elölről nem láthattam.)
nem hittem a szememnek.
2007, EU, Budapest
akkor még egyszer: pólóban zokniban, teljesen szaros meztelen seggel.
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
a kedvenc zöldségesem, mikor meglátta, kiköpött, morgott valamit a cigányokról,a hajláktalanokról, eltűnt, majd egy nagy vödör vízzel került elő, és biztonságos távolról telibe loccsantotta
az meg sem mozdult.
ami azt illeti valószínűleg- őt magát is beleértve- mindenkinek jobb volna, ha soha többé nem is mozdulna meg
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
aztán felszálltam a buszra
és ismét megerősödött bennem a tudat, hogy majd ha végre sikerül kiköltöznünk ebből az országból, és megkérdezik honnan jöttem, azt mondom, finnországból
Sokáig laktam a tőszomszédságában, egy év után, most ismét napi rendszerességgel átutazom rajta. szeretem a Kökit, itt mindig van műsor.
A Köki.
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
ahol a fővárosunkba megérkező külföldiek előszörkóstolhatják hazánk ízeit, ahol először szippanthatnak otthonunk levegőjéből, az első valódi táplálék a szemüknek, az első igazi dallam a fülüknek. Rólunk.
az első seb, ahol csatlakozhatnak ehhez a lüktető véráramhoz
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkére
most azt gondolod, dagályos lennék, vagy túlzó?
előre kompenzálok azé'
ma egy barátnőmmel, a Kökin várakozva, ezt a képet láthattam:
a 200as busz megállójánál,(ahol a már említett túristák ugyebár le fel szállnak, hiszen ez a reptéri járat)
szóval két méterre a 200as megállójától, az egyik betonpadkán egy férfi hevert, egy pólóban és egy pár zokniban.
nekünk szerencsére háttal, és teljesen szaros meztelen seggel.
(örülök, hogy elölről nem láthattam.)
nem hittem a szememnek.
2007, EU, Budapest
akkor még egyszer: pólóban zokniban, teljesen szaros meztelen seggel.
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
a kedvenc zöldségesem, mikor meglátta, kiköpött, morgott valamit a cigányokról,a hajláktalanokról, eltűnt, majd egy nagy vödör vízzel került elő, és biztonságos távolról telibe loccsantotta
az meg sem mozdult.
ami azt illeti valószínűleg- őt magát is beleértve- mindenkinek jobb volna, ha soha többé nem is mozdulna meg
csakegykisaprótadjanakpárforintalsegítsenekkisaprótpárforintotkér
aztán felszálltam a buszra
és ismét megerősödött bennem a tudat, hogy majd ha végre sikerül kiköltöznünk ebből az országból, és megkérdezik honnan jöttem, azt mondom, finnországból
2007. augusztus 2., csütörtök
nem célzott bejegyzés
kipattintanám a zacsit, az orromat megcsapó illat összerántja a számat, nyelnem kell, kiveszek egy kis darabot. lerakom a középen gondosan meghajtott fehér lapra, kicsit nézem, aztán kisollóval akkurátusan apró darabokra vágom, élvezve az illatát. mikroszkopikus morzsákat dörzsölök le az ujjbegyeimről, megszagolgatom. kiveszek egy szál cigarettát a dobozból, a ragasztás mentén megtépem, és nagyon keveset hozzáadok, alaposan összekeverem.
a cigisdobozból kitépek egy kis kartondarabot, a megfelelő méretűre nyesem, és nagyon vékony csigává tekerem.
a lehelletvékony papír hozzáragad az ujjaimhoz mikor kivezem a csomagból, kissé megsodorgatom, hogy megfelelő legyen az állása. a keveréket beleszórom, és megsodrom. meglehetősen nedves, szóval könnyen megy. az elejére szórok még egy kis dohányt, majd belehelyezem a csigát is. szórakozottan csavargatok rajta, majd ráhajtom a papírt, megnyálazom, és ltépem a felesleget. pöcögtetem egy kicsit az asztal lapján, hogy tömörüljün, majd kijebb húzom a csigát, hogy legyen egy kis levegős lyuk.
kényelmesen hátradőlök, benyálazom a kész művet egy picit.
meggyújtom, komótosan letüdőzöm
na mindegy
amúgy mondjátok, meg hogy egy külföldről kapott csekk beváltásához magyarországon miért kell négy-hat hét? de komolyan?
és amúgy is sorolhatnám
az egyebeket
feszült vagyok
jól esne egy cigi
a cigisdobozból kitépek egy kis kartondarabot, a megfelelő méretűre nyesem, és nagyon vékony csigává tekerem.
a lehelletvékony papír hozzáragad az ujjaimhoz mikor kivezem a csomagból, kissé megsodorgatom, hogy megfelelő legyen az állása. a keveréket beleszórom, és megsodrom. meglehetősen nedves, szóval könnyen megy. az elejére szórok még egy kis dohányt, majd belehelyezem a csigát is. szórakozottan csavargatok rajta, majd ráhajtom a papírt, megnyálazom, és ltépem a felesleget. pöcögtetem egy kicsit az asztal lapján, hogy tömörüljün, majd kijebb húzom a csigát, hogy legyen egy kis levegős lyuk.
kényelmesen hátradőlök, benyálazom a kész művet egy picit.
meggyújtom, komótosan letüdőzöm
na mindegy
amúgy mondjátok, meg hogy egy külföldről kapott csekk beváltásához magyarországon miért kell négy-hat hét? de komolyan?
és amúgy is sorolhatnám
az egyebeket
feszült vagyok
jól esne egy cigi
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)