bizarr

azt álmodtam, hogy egy jóképű, sikeres, remek stílusú, fehér buzi vagyok, aki titkon arra vágyik, hogy egy egyszerű, átlagos kínai legyen

újévi fogadalmak

büszke vagyok magamra, már négy napja tartom a napi 10 szál cigaretta max fogadalmamat (pluszmínusz2). ha sikerülne állandósítanom ezt a mennyiséget, egy hónap múlva majd megpróbálom még kettővel csökkenteni.

a másik fogadalmam mostantól kezdődik. nagyon kemény lesz. le_kell_szoknom_a_káromkodásról.
mert mostanra már nem csak símán közönséges vagyok, alkalmanként, hanem az amúgy is elsilányult szókincsem 30%-át teszik ki a trágárságok.
elborzaszt mikor összehasonlítom a három évvel ezelőtti, és a mostani énemet
áá kerestem itt valami humoros hasonlatos. nincs

ha meghalljátok szóljatok rám.

egy kicsit BKV ellenőrnek érzem magam

furcsa.
ugyebár mind örülünk, van munkám, jajj de jó, egy bérkólcenterben vagyok telefonos kisasszony, karrierem csúcsa
különféle cégeknek intézünk kimenő hívásokat, teleszélsz, meg marketing, meg egyebek
ma egy pénzintézetnek kellett hm hmm "emlékeztető"hívásokat csinálni.
adósokat felszólítani fizetésre, szigorúan_kettő_perc_alatt, leszarva, hogy miért maradtak el a törlesztőrészletekkel. átbaszott kisnyugdíjasok, elhagyott asszonyok, szégyenkező alsóközéposztálybeliek, no és persze nagy százalékban a mentegetőző, hazudozó, keményen műsorozó kisebbségiek
az élet legnagyobb kliséi, nyomor nyomor hátán, és persze majdnem annyi tróger alja népség mint amennyivel a mónikasóban dolgoztamkor találkoztam
érzem, hogy még a vonásaim is szigorúbbak, kemény és szenvtelen a hangom, elnyomom az empátiát a szimpátiát a mosolyt
lezúz amíg csinálom, de itthon nem számít, nem teszi tönkre a lelkivilágom
csak ne lenne az a békávéellenőrös felhangja

szóval szóljatok csak nyugodtan, ha tudtok nekem valami jobbat

erőszakos origami

régi társunk ő, megbízható, öreg darab, kényelmes, biztonságos, nem túl flancos
ó igen
a 81-es troli, reggel hűségesen munkába visz, hétvégén vele indulunk szórakozni, esténként pedig megnyugtató ringásával felkészíti a lelkünk az otthon nyugalmára. sűrűn jár, soha nem kell rá várni, és majdnem mindig van ülőhely
és ami a legfontosabb: nem engedi fel a fedélzetére a békávé ellenőröket
lassan egy éve a barátunk ő, vele az összes tömegközlekedéssel kapcsolatos feszültségünk felenged, semmivé válik
egészen a mai napig
ma a megnyugtató zümmögését az idegtépő "jegyeketbérleteket" üvöltés szabta szét
olyan érzés ez, mintha valaki megerőszakolta volna a legjobb barátnőm.
seggbe meg szájba

van egy keleti babona, miszerint ezer darut meghajtogatsz, akkor öröm és boldogság. régi vágyam már ezt megtenni, csak darut tudok hajtogatni, és tuti elkészítettem már ezret életemben, de egyszerre még sohasem.
mostanában munka közben, felszabdalt metróujságokból hajtogatom őket.
eldöntöttem, mire meglesz az ezer, addigra lesz egy rendes melóm.
a munkám unalmas mivoltát azonban semmi sem bizonyítja jobban, hogy ez elmúlt három napban már 107 darab elkészült

erőszakos origami

régi társunk ő, megbízható, öreg darab, kényelmes, biztonságos, nem túl flancos
ó igen
a 81-es troli, reggel hűségesen munkába visz, hétvégén vele indulunk szórakozni, esténként pedig megnyugtató ringásával felkészíti a lelkünk az otthon nyugalmára. sűrűn jár, soha nem kell rá várni, és majdnem mindig van ülőhely
és ami a legfontosabb: nem engedi fel a fedélzetére a békávé ellenőröket
lassan egy éve a barátunk ő, vele az összes tömegközlekedéssel kapcsolatos feszültségünk felenged, semmivé válik
egészen a mai napig
ma a megnyugtató zümmögését az idegtépő "jegyeketbérleteket" üvöltés szabta szét
olyan érzés ez, mintha valaki megerőszakolta volna a legjobb barátnőm.
seggbe meg szájba

van egy keleti babona, miszerint ezer darut meghajtogatsz, akkor öröm és boldogság. régi vágyam már ezt megtenni, csak darut tudok hajtogatni, és tuti elkészítettem már ezret életemben, de egyszerre még sohasem.
mostanában munka közben, felszabdalt metróujságokból hajtogatom őket.
eldöntöttem, mire meglesz az ezer, addigra lesz egy rendes melóm.
a munkám unalmas mivoltát azonban semmi sem bizonyítja jobban, hogy ez elmúlt három napban már 107 darab elkészült

bkv

furcsa.
ugyebár mind örülünk, van munkám, jajj de jó, egy bérkólcenterben vagyok telefonos kisasszony, karrierem csúcsa
különféle cégeknek intézünk kimenő hívásokat, teleszélsz, meg marketing, meg egyebek
ma egy pénzintézetnek kellett hm hmm "emlékeztető"hívásokat csinálni.
adósokat felszólítani fizetésre, szigorúan_kettő_perc_alatt, leszarva, hogy miért maradtak el a törlesztőrészletekkel. átbaszott kisnyugdíjasok, elhagyott asszonyok, szégyenkező alsóközéposztálybeliek, no és persze nagy százalékban a mentegetőző, hazudozó, keményen műsorozó kisebbségiek
az élet legnagyobb kliséi, nyomor nyomor hátán, és persze majdnem annyi tróger alja népség mint amennyivel a mónikasóban dolgoztamkor találkoztam
érzem, hogy még a vonásaim is szigorúbbak, kemény és szenvtelen a hangom, elnyomom az empátiát a szimpátiát a mosolyt
lezúz amíg csinálom, de itthon nem számít, nem teszi tönkre a lelkivilágom
csak ne lenne az a békávéellenőrös felhangja

szóval szóljatok csak nyugodtan, ha tudtok nekem valami jobbat

bum csika

hát speciel én utálom az összes áksz terméket
mert bár a tusfürdők tényleg vadul néznek ki, mind egy egy kicsi hallucináció, és valóban jó az illatuk is... a polcról levéve beleszaglászva, vagy a villamoson valakin
de úgy döntöttem, wm többé nem használja ezt a terméket.
mert egy órával fürdés után, már az ágyban én szeretem érezni a hónaljának az illatát, meg az ágyékáét is, meg úgy mindenhol, de mióta ákszot használ, csak ott tudom szagolgatni, ahol elkezd nőni a haja

gyakorlatilag az áksz egy libidógyilkos, bummcsikaváóváó

hát speciel én utálom az összes áksz terméket
mert bár a tusfürdők tényleg vadul néznek ki, mind egy egy kicsi hallucináció, és valóban jó az illatuk is... a polcról levéve beleszaglászva, vagy a villamoson valakin
de úgy döntöttem, wm többé nem használja ezt a terméket.
mert egy órával fürdés után, már az ágyban én szeretem érezni a hónaljának az illatát, meg az ágyékáét is, meg úgy mindenhol, de mióta ákszot használ, csak ott tudom szagolgatni, ahol elkezd nőni a haja

gyakorlatilag az áksz egy libidógyilkos, bummcsikaváóváó

idilli

hullafáradt vagyok mert 8 órát dolgoztam, és biza elszoktam ettől, de akkor is elmesélem ezt a történetet

a minap metróval kellett utaznom, minden ellenőrparám ellenére, (az Őrstől, a Deákig jaj-veszélyes helyek) szóval szépen leültem, elkezdtem olvasni, de a pillangó utcánál leült mellém egy fiatal csajszi, az ölében egy táskával, abban pedig egy valószínűtlenül kicsi, tacskóforma izével. alapvetően nem vagyok kutyás, de ez a kis dög annyira _cuki_ colt, hogy muszáj volt megkérdeznem, hogy megsimizhetem e. erre a csajszi azonnal az ölembe adta, hogy csak játszak vele. egy megállónyit dögönyöztem, míg kellemesen eldumálgattam a lánnyal. a körülöttünk ülők mind mosolyogtak. mikor visszaadtam, a másik oldalamon ülő idősebb nő megbökött, hogy milyen fajta kutya ez (elfelejtettem de nem tacsi) és el kis kezdtünk beszélgetni, míg a csaj másik szomszédja a kutyással kezdett beszélgetni
a szemben ülők, szemmel láthatóan szintén a kutyáról, élénk csvelybe kezdtek.
már kezdtek volna a társalgások elülni, mikor felszállt egy apukaanyuka meg egy valószínűtlenül _cuki_ ,a kutyához hasonlóan cuki szőke kiskölökkel. nna akkor ismét felpezsdült a társalgás, mindenki mindenkivel. a gyerek unatkozott picit, mindenki mosolygott rá, én vicces pofákat vágtam, mindenki nevetgélt.
a kutyás csajszi odavitte a kis dögöt a másik kis döghöz, aki elkezdte simizni, nagy nevetve, és közben mindenki beszélgetett mindenkivel., egyre szélesedő körben
aztán leszállt a kutyás, meg a szembenülők közül páran, és mindenki elköszönt mindenkitől, cserélődött a társaság, és érdekes módon, a mi körönkbe felszállók, a legteljesebb természetességgel, beszállt a közösségbe, és zavartalanul ment a tárgyalás házikedvencekről, gyerekekről, meg az élet egyéb nagy dolgairól.
én ahogy említettem,, a deákon szálltam le meg a szomszédom is, , többek hangosan elköszöntek, a gyerek pápázott, mindenki mosolygott, kellemes napot kívántam megköszönték, majd még a peronon is odaköszönt egy nő aki egy kissé távolabb ült.

senki nem ismert senkit

hát ilyen is van
meglepő volt, de tényleg.. gyönyörű

idilli

hullafáradt vagyok mert 8 órát dolgoztam, és biza elszoktam ettől, de akkor is elmesélem ezt a történetet

a minap metróval kellett utaznom, minden ellenőrparám ellenére, (az Őrstől, a Deákig jaj-veszélyes helyek) szóval szépen leültem, elkezdtem olvasni, de a pillangó utcánál leült mellém egy fiatal csajszi, az ölében egy táskával, abban pedig egy valószínűtlenül kicsi, tacskóforma izével. alapvetően nem vagyok kutyás, de ez a kis dög annyira _cuki_ colt, hogy muszáj volt megkérdeznem, hogy megsimizhetem e. erre a csajszi azonnal az ölembe adta, hogy csak játszak vele. egy megállónyit dögönyöztem, míg kellemesen eldumálgattam a lánnyal. a körülöttünk ülők mind mosolyogtak. mikor visszaadtam, a másik oldalamon ülő idősebb nő megbökött, hogy milyen fajta kutya ez (elfelejtettem de nem tacsi) és el kis kezdtünk beszélgetni, míg a csaj másik szomszédja a kutyással kezdett beszélgetni
a szemben ülők, szemmel láthatóan szintén a kutyáról, élénk csvelybe kezdtek.
már kezdtek volna a társalgások elülni, mikor felszállt egy apukaanyuka meg egy valószínűtlenül _cuki_ ,a kutyához hasonlóan cuki szőke kiskölökkel. nna akkor ismét felpezsdült a társalgás, mindenki mindenkivel. a gyerek unatkozott picit, mindenki mosolygott rá, én vicces pofákat vágtam, mindenki nevetgélt.
a kutyás csajszi odavitte a kis dögöt a másik kis döghöz, aki elkezdte simizni, nagy nevetve, és közben mindenki beszélgetett mindenkivel., egyre szélesedő körben
aztán leszállt a kutyás, meg a szembenülők közül páran, és mindenki elköszönt mindenkitől, cserélődött a társaság, és érdekes módon, a mi körönkbe felszállók, a legteljesebb természetességgel, beszállt a közösségbe, és zavartalanul ment a tárgyalás házikedvencekről, gyerekekről, meg az élet egyéb nagy dolgairól.
én ahogy említettem,, a deákon szálltam le meg a szomszédom is, , többek hangosan elköszöntek, a gyerek pápázott, mindenki mosolygott, kellemes napot kívántam megköszönték, majd még a peronon is odaköszönt egy nő aki egy kissé távolabb ült.

senki nem ismert senkit

hát ilyen is van
meglepő volt, de tényleg.. gyönyörű